Aki már hosszabb ideig kémlelte a az etetőt, az biztos észrevette, hogy bizony hierarchia alakult ki, azaz rangsor alakul ki, hogy ki és mikor ehet. Persze a nagy etetőknél nem feltétlen alakul ki, mivel sok madár egyszerre tud enni. A hierarchia nálam a következőképp néz ki: A csúcson a galambok állnak.3-4 fős csapatokban érkeznek és addig nem is moccannak el, amíg jól nem laknak. Utánuk a széncinegék jönnek, azok közül is az agresszívebb példányok. Általában szeretnek egyedül étkezni, elkergetik, vagy megvédik elsőbbségüket. A többiek pedig egymást harcba legyőzve jutnak a táplálékhoz. Őket követi a kék cinege és a meggyvágó. A meggyvágót ritkán látni, így gyakran a kék cinegék uralják az etetőt a széncinegét után. Végül a többi madár következik.
Ám ez a hierarchia havazások előtt és kemény téli hideg éjszakák után majdhogynem megszűnik. A kis etetőben egyszerre két-három madár is eszik és a fajösszetétel is változó. Megszűnik a harc, csupán kisebb csatározások alakulnak ki, de ezek elhanyagolhatóak.
Mivel ilyen hideg van kint érdemes nagyobb mennyiségben napraforgómagot és diót kihelyezni a gyümölcsök helyett és amint visszaáll az enyhébb idő újra lehet "vegyes" etetésre térni. A "feletti" és az "alatti" tápláléktípusokról ITT olvasható részletesebben
